A megújuló vízenergia-termelés hazai lehetőségei, problémái és akadályai Zöldtech *
2008.09.17
* Szerző: Dr. Kozák Miklós
27 hozzászólás
Ez a cikk több mint 3 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A vízgazdálkodás fejlesztésének legfontosabb eleme a gátak építése. A komplex vízgazdálkodás legfőbb tényezője a víztározás, mely a vízellátás, az öntözés és a villamos energia ellátás nélkülözhetetlen eleme.
H i r d e t é s
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) által szervezett „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióba” előadássorozat keretében 2008. szeptember 10-én megtartott „Villamosenergia-termelés hazai erőforrásokből” c. konferencián hangzott el Dr. Kozák Miklós egyetemi tanár „Megújuló villamosenergia-termelés vízenergiából” c. előadása, melynek írásos változata alább letölthető.
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Kacagó Gerle
2011.05.30, 20:46
Akkor csepegtető öntözéssel kell energiát termelni! Hogyhogy erre még nem jött rá senki?
nakaroly
2011.05.30, 17:20
Csepegtető öntözés ez sokkal energia takarékosabb, mint a víz szóró fejek vagy víz ágyúk. Ráadásul viszonylag gyorsan megtérül.
Ezt nevezhetjük zöldnek is nem csak energia és víz takarékosnak ez most Mo.-n aktuális nagyon reális téma és a világon még sok helyen.
Névtelen olvasó
2009.09.04, 11:13
J = Joule (munka, energia)
W = watt (teljesítmény)
s = secundum, másodperc (idő)
1 J = 1 Ws (1 W teljesítményű termelés vagy fogyasztás 1 s (másodperc) időtartamban
hódvédő
2009.09.03, 20:10
Köszönön DG az adatokat.
Az adatok legelsősorban nem nekem kellenek. Hanem ide tévedő laikusoknak.
Az összehasonlíthatóságot számaim, és számaid között nehezítik a Te teljesítményben megadott értékeid (Watt, Meg-a-Watt), és az én energiában megadott értékeim (munka, energia, SI szerint zsúl, jele J). De aki fizika órán rendszerint nem szendergett, ki tudja számolni. Hogy monjuk X watt egy évig működtetve az mennyi zsúl (J).
DG
2009.09.03, 17:50
Adatok hódvédőnek:
"Ami ma nyomja a delejt:"
Dunai Hőerőmű/Szászhalombatta/: 1820MW
Paks: 1600MW
Van még vagy húsz kisebb erőmű néhány MW
-tól néhány száz MW-ig.
Tiszalök: 12MW
Kisköre I-II. kb 50MW
Bős 800MW,Nagymaros 160MW lett volna.
Magyarország vill.teljesítmény igénye
4000-6000MW.
Ha bővebben érdekel valami,utánanézek.
Aki halkan belelép
2009.08.17, 10:33
Kitől vársz számokat? Csak nem Kynikos-tól? Hiszen ö az egyedüli zöld, aki itt vitézkedik. Tőle pedig ne kérdezz semmit, hiszen . . . nem folytatom, mert mindjárt ”agresszív, bunkó és kioktató” leszek.
Egyébként pedig nem szabad összehasonlítani a vízenergiát a többi megújulóval. A többiek energiatermelésre valók, egy vízlépcső pedig sok minden másra is – manapság, és a jövőben - leginkább vízvisszatartásra. Az energiatermelés egy vízlépcsőnél csak másodlagos, járulékos haszon.
hódvédő
2009.08.16, 20:53
Csak egy kereszt kérdés!
Un. megújulók a vizienergia nélkül, mekkora hányadát képviselik hazai energia termelésnek?
És ha ehhez hozzáadom a setétzöldek által igencsak útálatosnak tartott vízienergiát, akkor mennyi? A mennyi?
Mennyi a megújuló? Számokat várok. Ti tudtok? Mi a realitás, mi az ami megvalósult, immár több mint száz éve. És mi az, ami ma nyomja delejt, hőenergiát, ... energiát rendszerekbe?
hódvédő
2009.08.08, 21:23
Vízenergia és atomenergia.
Ahogy előttem szóló Ratioactiv jól leírta. Mindenre van megoldás. És hát ezekben a vizes témákban 1000 évekre visszanyúló tapasztalataink vannak.
Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell.
Na mármost pl. atombomba 64 évvel ezelőtti bevetésekor a robbanás mechanikai energiájával aránylag pontosan számoltak, de ellenben a sugárfertőzés mértékét igencsak alulbecsülték.
Van egy évezredes technika, aránylag jól ismert hatásokkal (víz), és van egy újkeletű, fissziós atomerőmű, sok tekintetben kevésbé kiszámítható, de ellenben bizonyosan évezredekig ható szeméttel (radioaktív izotópokkal).
Ehhez képest hazai zöldjeink (setétzöldjeink) fő baja vízienergia, és hát főleg Nagymaros. De ellenben Paks, az teljesen oké. Nem fikázva Paksot, de ha ott lesz baleset, az nagy durranás lesz (nézünk sugárzó arccal :-). Nagymarosi "C" variáns elszállása esetén aki árvizet túléli, letörülkőzik, elbajlódik biztosítóval, hogy ez az elmosott major, az milyen major volt (hát vis :-). De ez lesz a legnagyobb gondja. Génállománya változatlan marad.
És hát nem mellékesen ott a hatásfok kérdése. Paks? Úgy 40%? Maximum és Kb. Vízierőmű? Azon túl hogy egyéb célokat is megold, úgy inkább duplája, olyan 80%.
Kedves Kynikos! Ugye nem voltam bunkó? Tény közlésem: és nem vagyok munkanélküli. És nem vagyok vízépítő.
Véleményem nem érdekem mentén az ami.
Ratioactiv
2009.08.08, 19:13
Ha valakinek aggályai vannak, miként hat egy folyami vízerőmű a közvetlen környezetének vízháztartására - nem kell messzire vándorolnia a felvilágosodásért. Csak Bécsbe. A városban épült meg a Freudenau Duna-lépcső, ami a nálunk el-lehetetlenített Nagymaros lépcső mása.
Megépítésének szükségességében fontos tényező volt a szomszédos Prater városliget kiszáradást mutató állapota. A Duna medermélyülése ugyanis leszállította a talajvíz szintjét. A megoldás: a víz lefékezése, duzzasztásos gyűjtése. A Praterkettős kútrendszert kapott. Egyes kutak vizet juttatnak a talajba, más kutakkal el lehet szívni a felesleget. Nyílvánvaló, hogy biológus, ökológus, műszaki szakemberek működtetik a növényzet fejődési igényeihez mérten a rendszert.
Természetesen ez máshol is megvalósítható, az energiát maga a lépcső szolgáltatja.
Falrahányt borsó
2009.08.04, 08:19
Kynikosnak:
A csúni tározót övező töltésekben van vízzáró agyagmag, ez akadályozza meg a töltéstest átázását. Állnak is a töltések, immár 17 éve. De a tározó fenekén nincs vízzáró réteg, így aztán a töltések alatt kijut valamennyi talajvíz a környező területekre. Hogy mennyi jusson ki, azt a töltések mentett oldalán vezetett szivárgócsatorna vízszintjének beállításával lehet szabályozni.
Kynikos
2009.08.03, 14:36
Aszfalt lehet, hogy csak ott van, de vízzáró réteg kell legyen, mert különben átázna a gát mint az árvizeknél. (a víz szintje több méterrel a környező terület felett van pl: http://leninnaa.rajce.i..._melo_byt_Gabcikovo.JPG ) Márpedig, ha vízzáró réteggel ellátott mederbe vezetem a vizet, akkor nem jut a talajba a mederből.
Érdekelne, hogy miért agresszív, bunkó és kioktató minden antizöld? Szakembernek mutatjátok magatokat, közben pedig hazudni sem átallotok, ha célravezetőnek tűnik. (Persze ez is csak pontosításnak mutatott csúsztatás, de volt már példa hazugságra is bőven.)
hódvédő
2009.08.02, 13:34
Delej és öntözés:
A hazai közepes vízenergia potenciál felével számolva éves szinten 12,5-13,5 PJ villamos energiát lehetne termelni, ami a hazai évi kb. 200 PJ villamos áram termelés kereken 6%-a. Ezzel szemben 0,3% körül mozog a hazai vízi-erőművek áramtermelése.
Más:
Az ország területének mintegy 80%-án az un. ariditási tényező sokévi átlaga 1-nél nagyobb. Ahol 1-nél nagyobb a tényező, ott évente több víz párolog(na) el, mint amennyi csapadék esik. Ezért ezeken a területeken érdemes lehet öntözni. Öntözni pedig csak betárolt vízből érdemes. Idei termésátlagokat hallgatva úgy vélem lenne helye az öntözővíznek. És milyen érdekes, aki gabonát (igen, gabonát!) öntözve termelt, annak szép nagy terméshozamai lettek.
hódvédő
2009.08.02, 12:35
Mi a közös a következő európai országokban?
Vatikán, San Marino, Liechtenstein, Andorra, Luxemburg, Macedónia, Koszovó, Szlovákia, Svájc, Ausztria, Belorusszia, Magyarország, Szerbia és Csehország?
Nincs tengerpartjuk.
Ez 14 db ország az 54 db európai országból, ami 23 db%-nak felel meg (országnak tekintve pl. Man szigeteket is, illetve Törökország és Ororszország európai részével igen és Kazahsztán Ny-i csücskével nem számolva).
Ebben a 14 db országban Európa népességének 9%-a él, Európa területének 6%-án.
Megjegyzés, a jaltai béke után csak 9 európai országnak nem volt tengerpartja (Vatikán, San Marino, Liechtenstein, Andorra, Luxemburg, Csehszlovákia, Svájc, Ausztria, Magyarország), ami 6 népesség %-nak és 3 terület %-nak felel meg.
Az egész évben hajózható Duna Rajna Majna víziút ezért is bírna nagy jelentőséggel. És természetesen a hozzá csatlakozó egyéb fejlesztésekkel, pl. Tisza hajózhatóvá tétele, természetesen a szokványos járulékos hasznokkal (árvízi biztonság, betárolt vízkészlet, energia termelés, vízparti kikapcsolódás).
Koszovó első dolga volt Albániával megállapodni tengeri kikötő használatáról, és hát Szlovénia is és Bosznia is attól a picinyke tengerpartjuktól gondolják úgy hogy nincsenek elvágva a világtól.
Bűn, hatalmas gazdasági és társadalmi károkat okozó tervszerű megtévesztés ami Bős - Nagymaros kapcsán, a vízgazdálkodás kapcsán, az un. környezetvédelem miatt illetve leple alatt ma az országban történik.
Legszomorúbb, hazai politikai erő csírája sem látszik, ami fel merné vállalni a racionálisat.
Pedig a számok magukért beszélnek. Ha időm engedi még hozok más adatokat is.
Dr. Wassermann Pozitív
2009.07.19, 17:40
Ja, aki a Híradóból tanulja a vizes szakm...
De én elárulom – csak neked – hogy nem a tározó, hanem a tározóból a bősi vízlépcsőhöz vezető ún. felvízcsatorna van leaszfaltozva. Bősnél egyébként is csak ezt lehet látni, a tározó túl messze van.
De ne szólj senkinek!
Kyinikos
2009.07.19, 11:08
Az alábbi cikk szerint a munkanélküli vízépítőnk állításai vitatottak. A vita ezen keretek közt nemrendezhető. Talán kísérleti terület bevonásával igen, de semmi képen sem modortalansággal.
A Híradóban anno leaszfaltozott tározót mutattak a bősi építkezéssel kapcsolatban. Az aszfalton át nem jut a talajba semmi. Ilyen szempontból nem hasonlítható össze a vízügyesek által erőltetett Nagymaros és Kisköre. Ha lenne Nagymarosi duzzasztó hány km hosszan kéne még leaszfaltozni a dunamedret?
A maga állításai hazugsággal felérő
Dr. Wassermann Pozitív
2008.10.01, 13:25
A Duna-Tisza közének magasabb részein, meglehetősen kis területeken 1970 és 1995 között 4-5 m-ről 7-8 m-re süllyedt a talajvízszint. Ezen magasabb dombok talajvize csak a csapadékból kaphatna utánpótlást, csapadék viszont akkoriban alig volt.
Az erőművek körzetében (az erőmű feletti duzzasztott szakaszon) emelkedni szokott a talajvíz. A káros emelkedések szivárgócsatornákkal meggátolhatók, a talajvízhelyzet szabályozható. Lásd: Tisza-tó környezete Kisköre felett.
A többi se stimmel, kedves Kynikos, de nem baj, mondtak itt már nálad nagyobb .....ségeket is.
Kynikos
2008.10.01, 12:37
A házak ára nem a gátak miatt változott, hanem a pozsonyi lakásárak húzták magukkal, mint a gáttól távolabbi, de a várostól hasonló távra lévő egyéb ingatlanokét.
Kynikos
2008.10.01, 12:10
A túl jól sikerölt vízelvezetés miatt csökkent veszélyesen a talajvízszint pl. a Duna-Tisza közén. Az elmúlt században csökkent 1-2 m-ről 10-12 méterre a talajvízszint.
Az erőművek körzetében is szokott csökkenni. Ha jól láttam, az aljukat lebetonozzák, aszfaltozzák. Nem szivárog (még szerencse), de nem is jut víz a talajba. Pedig a folyók környéki élővilág megszokta, hogy a gyökérzete körül nedvesebb legyen a talaj az átlagnál.
Ratioactiv
2008.09.27, 15:35
A vadvízi evezés kedvelőinek nem kell az Alpokba utazniok. Dunacsún-nál, a duzzasztott "Bősi tenger" egyik járulékaként versenyszerű sportolásra alkalmas zuhatagos pálya épült.
Ez pedig annak egyik megjelenési módja, hogy a Bős-Nagymaros Vízerőmű rendszer valóban A FOLYÓ KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁRA hivatott. A szlovákok kitartó elkötelezettsége révén eddig megvalósult része biztosítja az árvíz-védelmet, a minden időben biztonságos hajózást, az olcsó villamos energiát. Fölvirágoztatta a Csallóköz mezőgazdaságát, hatalmas készletet tárol az egyre inkább stratégiai fontosságú édesvízből. A turisztikai, üdülési, vzisport lehetőségeinek érvényesülését egyelőre nem látom. Annyi mindenesetre biztos, hogy a gátak árnyékában álló házaknak, telkeknek alaposan fölment az értéke.
A Szigetközre is vízbő paradicsomi lét várt volna. Egyelőre arra használják, hogy drága, vég nélküli monitorozással, hatástanulmányok mázsáinak készítésével próbálják bebizonyítani a nagyvilágnak, hogy környezeti katasztrófa fenyeget. Mintha ezt a blőd riogatást nem utasította volna el a magyar fél minden erőlködése ellenére a Hágai Bíróság.
K.P.
2008.09.24, 16:09
A folyó nem esik, A vízépítők meg nincsenek munka nélkül. Azt, hogy hol és mikor kell vízlépcsőt építeni, nem a szinházi rendezők, meg a regényírók tudják megítélni, habár sajnos ők döntik el.
Nimand
2008.09.23, 17:35
Úgy gondolod, hogy azért volt az erős talajvízszint csökkenés, mert nem épült erőmű?
Kynikos
2008.09.23, 16:00
Érdekes módon a professzor úr elfelejtette megemlíteni, hogy ott fönn mennyi az esése a Dunának, Drávának, és itt nálunk mennyi. Szerintem, azért nincs itt annyi erőmű rajta, amiért síelni, vagy vadvizi evezni se jár hozzánk senki.
Romániát senki sem vádolhatja azzal, hogy nem használja ki a vizi energiát, mégsem akarnak a vaskapu alatt semmit sem építeni a Bulgárokkal. Ott alig esik a folyó. Akárcsak nálunk. Viszont ott nincs ennyi munkanélküli vízépítő.
Arról nem tudom miért nem szól a kiváló tanulmány, hogy a benne is emlegetett erős talajvízszint csökkenés minek volt köszönhető.
Kynikos
2008.09.23, 15:36
Csomó jólképzett vízépítőnk van. Adjunk munkát nekik. A nagyszerű volgai vizierőművekre is kéne hivatkozni, nem csak a nagy esésű felső szakaszra!
Jagati
2008.09.20, 02:24
Tisztelt Tanár Úr!
Remélem minden Olvasó nevében mondhatom, hogy a későbbiekben is várjuk Tisztelt Tanár Úr észrevételeit hasonló cikkekben. Mint említette a cikkben is, sokszor nem jutnak el hozzánk bizonyos információk.
Remélem egyre több mgefelelő látókörrel és szakmai tudással rendelkező szakember fog döntéshozói pozícióba kerülni.
Tisztelettel: Jagati
Hankp
2008.09.19, 12:19
Csatlakozom az előttem szólóakhoz!
Ideje lenne, hogy valaki se..be rúgja kollektívan kedves "politikus elvtársakat".
K.P.
2008.09.19, 00:03
Nagy és őszinte tisztelettel köszönöm az önveszélyesség határát súroló bátorsággal megírt és elmondott előadását Professzor Úr.
