Hatszáz megawattos szélerőműpark épül Romániában Zöldtech *
2008.08.28
39 hozzászólás
Ez a cikk több mint 3 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A cseh CEZ energiaipari cégcsoport 1,1 milliárd eurót fektet be, hogy felépítse Európa legnagyobb szélerőműparkját Romániában, amely várhatóan 2009-ben kezdi meg működését.
H i r d e t é s
Európa legnagyobb szélerőmű parkját építi meg Romániában a cseh CEZ villamos művek, amelynek 7 százalékos részesedése van a Mol-ban.
Az 1,1 milliárd euró beruházással épülő erőműparknak több mint a fele a tervek szerint már 2009-ben üzembe áll, a maradék rész 2010-ben kezdi meg működését. A kapacitását 600 megawattra tervezik.
A park a fekete-tengeri Konstanca kikötőjétől 17 kilométerre északra épül meg, s a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény lesz Európában, miután kapacitása a háromszorosa lesz a jelenlegi legnagyobbnak, a spanyolországi Guadalajarban lévő erőmű komplexumnak.
A beruházás a CEZ eddigi legnagyobb projektje a szélenergia hasznosítása terén. A társaságnak 80 különböző stádiumban lévő szélerőmű-beruházása van Csehországban, 150-220 megawatt tervezett kapacitással, amit 2020-ban 1000 megawattra kívánnak bővíteni.
Kelet-Európa egyelőre még le van maradva a szélerőművek építésében nyugati szomszédai mögött: az európai szélenergia szövetség (EWEA) adatai szerint az unió kelet-európai tagországai közül Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában volt a legnagyobb a szélenergia-termelő kapacitás 2007 végén, 276, 116 és 70 megawatt. Ezzel szemben a szélenergia hasznosításában Európában és világméretekben is világelső Németországban 22 ezer, Spanyolországban 15 ezer megawatt szélerőművi kapacitás működik. (MTI)
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Tudod mi a Weibull-eloszlás? Ugye nem. Persze hogy nem. De nem baj. Csak beszélj róla jó sokat. Turbulens áramlási terekben az energia eloszlása hatványfüggvény alakú (Kolmogorv-spektrumnak is hívják...)
Megint sikerült egy olyan kérdést kifogni, amelynek semmi köze a témához. Akár függ a szélsebesség eloszlás a helytől akár nem ennek nincsen jelentős befolyása a szélerőművek választásánál. Feltéve, de meg nem engedve, ha a szélsebesség ne függ a helytől, akkor elmondhatjuk, hogy a gravitációs állandó, a víz forráspontja és a szélsebesség eloszlási függvénye nem függ a helytő, ezek állandók akkor ezekkel, mint figyelembeveendő változókkal nem kell számolnunk.
Mindezek ellenére, érdekelne a szélsebesség eloszlásának milyen módon való ábrázolása, néhány link jól jönne, pl az említett azonosságokról az olasz és a magyar mérésekről.
turidani
2008.09.02, 22:40
Kedves Pákó,
bizonyára a meglepetés erejével fog hatni rád, de még a 18km-es magasságban felvett olaszországi szélsebesség-eloszlás is kísértetiesen tud hasonlítani a 30 méteres magasságban felvett magyarországi széleloszlásra.
Csak éppen a diagram léptéke teljesen más :-)
Pákó
2008.09.02, 20:43
Természetesen a bizonytalanság SEM hasonló, bizonyára nagyon ritkán hasonlít egy Gauss görbére, és ha az lenne akkor SEM lenne semmi. Hogy a teljesítmény kihasználás hasonló vagy akár azonos, az lehet, de ennek sincsen semmi jelentősége. A Skócia északi partjainál fúvó nagy szél, mondjuk 100 egység, ennek kihasználják valahány százalékát, a Nagyalföldön fúj 5 egység és ennek ugyanilyen százalékát használjuk ki. Ez nem változta azon a tényen hogy hol érdeme szélerőművet építeni, és hol nem.
turidani
2008.09.02, 20:32
Okoska:
"Gauss? Nem Weibull?"
Oké, legyen neked Weibull :-)
turidani
2008.09.02, 20:27
Chiovini György:
"Nem megy a fejembe. Ha a széljárás lényegében mindenütt azonos, hogyan választják ki a telepítési helyet."
Félreértetted.
Nem a szélteljesítmény, hanem csak a szélteljesítmény BIZONYTALANSÁGA hasonló mindenütt.
A telepítők azt a helyet választják ki, amelyik a legnagyobb átlagos szélsebességet kínálja.
De ez nem jelenti azt, hogy ott kisebb volna a szél BIZONYTALANSÁGA.
Ezért aztán mindenütt kb. hasonló teljesítménykihasználtsággal éri meg szélerőművet építeni.
Chiovini György
2008.09.02, 18:49
Nem megy a fejembe. Ha a széljárás lényegében mindenütt azonos, hogyan választják ki a telepítési helyet.
Úgy tudom, hogy nagy költséggel mérik a szélviszonyokat országszerte.
Okoska
2008.09.02, 17:51
Gauss? Nem Weibull?
Kynikos
2008.09.02, 16:24
Kedves turidani!
Ha így volt, akkor az tényleg nem volt túl értelmes kérés...
Azt mond, meg hogy szabályoznád ki az energiaigény és termelés közti különbséget, hogy az jó legyen.
turidani
2008.09.02, 16:14
Kedves Kynikos,
Tolnay út (ahogy bárki más) bármikor kaphat a mélyvölgyidőszakban bagóért áramot.
De ő három műszakban akarta kedvezményes árammal működtetni a kohóját.
Tehát a csúcsidőszakban is.
Kynikos
2008.09.02, 16:00
turidani!
Bocs a SZET-ért! A szakértők ezt szajkózzák, te meg annak tűnsz elektromos áram hálozatban. Ráadásul valamit szükségesnek tartasz, ami nem tudom mi. Még egyszer bocsánat!
Tolnay úr és Inota történetét nem ismerem eléggé, de azzal mindenkép egyetértek, hogy ha pl. a SZET kaphatna kedvezményes áron áramot, amennyiben a MAVIR vezényli, akkor a termelő iparnak is jár.
turidani
2008.09.02, 15:15
Kedves Kynikos,
nem állíthatnám, hogy SZET-párti volnék.
Arról nem is beszélve, hogy a SZET esetében nemhogy egy hónapos, de még egy napos tárolókapacitás kiépítése is komoly gondokba ütközne.
De bőven még más tárolási technika is, amihez nem kell feldúlni a legszebb természeti környezetünket.
Csak éppen csinálni kéne, arra pedig még Pákónak sincs pénze... :-)
- - - -
Ami az inotai alumíniumosokat illeti, nekem nem úgy tűnt, hogy Tolnay úr komoly pénzt akart volna fektetni a kérdés megoldásába.
Mert akkor építhetett volna saját erőművet.
De ő csak valami hatósági áramár-kedvezményt szeretett volna kapni...
már most is kaphatsz 30 napos energiatárolót (és még a napot is szabadon megválaszthatod :-D), feltéve, hogy van elég pénzed.
De én eddig még csak olyan igénylőkkel találkoztam, akinek nem volt rá pénzük.
Az olyanoknak pedig persze, hogy nem adok 30 napos energiatárolót.
Megjegyzem, ha rajtam múlna, az ilyenek Angelna Jolie-t sem kapnák meg.
Még akkor sem ha emiatt a nyakamon marad... :-)
turidani
Kynikos
2008.09.02, 14:50
Kedves turidani!
Csak segítene az alaperőművi kapacitásként való figyelembevételben, ha nem csak kis hazánkon belül kezelnénk ezt az ügyet? Mire jó az Unió, ha erre se?
"0"-nál jelentősen nagyobb az a szám, amit EU-s szinten figyelembe lehetne venni szélenergetikai eredetű "alaperőműként". Minnél kisebb egységekre bontom le, természetesen annál kevésbé igaz ez.
A hazai léptékkel az a gond , hogy nálunk valóban vannak hetekig tartó anticiklonok, ez hosszabb távú kiesést jelent. Ugyan ez a 15-25 % másféle időbeni eloszlást mutat a tengerpartoknál. (Rövidebb ideig nem termelnek a turbinák, persze lehet, hogy a termelésük is csak rövidebb ideig tart, de lehet hogy hosszú ideig 5-10 %-on mennek, amikor felerősödik a a szél, akkor aztán felpörögnek. Passz)
Értem én, hogy te is támogatod a SZET-eket, de más lehetőségekkel is lehet talán megoldásokat keresni.
Itt volt pl. a szegény inotai alugyártás is. Nekik nem kellett volna csak zsinórárammal termelni, szívesen beszáltak volna a szabályozásba. Sok áramot tudtak felvenni, más országokban számítanak állítólag az ilyenre. Aztán arról panaszkodtak, hogy nem akarnak nekik olcsó vezérelt ("éjszakai") áramot adni. Mit tudtok a történetről, mennyiben igaz?
Pákó
2008.09.02, 14:13
Kedves turidani
Én régebben beadtam az igénylésemet. Szükségem lenne az örök ifjúság elixírjére, Angelina Jolie-ra és egy 30 napos energiatároló kapacitásra. Az első kettőt azonnal megkaptam. Az energiatároló kapacitásra azt mondták, hogy nem tudják teljesíteni, mert nem mondtam meg, hogy minek a 30 napos energiáját kellene tárolni. Hát ez az, én még kérni sem tudok rendesen. Amúgy az energiatárolás régen megoldott tetszőleges méretben, csak kérni kell, meg tudni hogy kitől.
turidani
2008.09.02, 13:53
Kedves Kynikos,
igen, erről van szó.
Az ismert szélsebesség-statisztikák szerint a szélsebesség bizonytalansága nem függ jelentősen attól, hogy mennyire "szeles" az adott vidék.
A szélenergiatermelés rövididejű teljesítményingadozása az egy hálózatra dolgozó szélerőművek számának növelésével valóban jelentősen csökkenthető volna.
És ez nemcsak európai méretekben, hanem akár hazai léptékben is igaz lehet.
A fogyasztói terhelés is pont azért nem mutat katasztrofális teljesítményingadozást, mert a többmillió fogyasztási hely véletlenszerű terhelése kiegyenlíti egymást.
- - - -
Ettől függetlenül a szélerőművek valójában csak akkor válhatnának a villamosenergia-rendszer teljes értékű szereplőivé, ha energiatárolási lehetőséggel rendelkeznének.
Még a biztonságos menetrendadáshoz is kb. 1 napos, de alaperőművi célokra legalább 30 napos energiatároló kapacitásra volna szükségük.
Kynikos
2008.09.02, 12:31
Kedves Chiovini úr és a többi velem együtt csodálkozók!
Ha jól értem turidani magyarázatát, az az erőmű, amit nálunk látunk tényleg egyenletesebben termelne ott némi energiát, de ők ha már akkora szál van ott nagyobb teljesítményű cuccot építenek be és az már nem indul be olyan könnyen. Az éves megtermelt energia így több, de hasonlóképpen macerás kiszabályozni, mint itt ahol kevésbé szeles a vidék.
Kedves turidani!
Javítsd ki, ha rosszul értettem. Ha az EU (ne menjünk most messzebre) rendszereit nagyobb határkeresztező kapacitásokkal látnák el, akkor összességében nem kapnánk egy laposabb és így "relatíve" könnyebben kiszabályozható, azaz kevésbé hisztis szélenergia termelő rendszert?
A Gauss görbe valahogyan nagyon beakadt, pedig ennek kevés köze van a szélsebességhez és energiákhoz, de baromi jól, sőt tudományosan hangzik. Az örvényes (turbulens) áramlásoknak az a jellemzője, hogy ellentétben a lamináris áramlásokkal turbulensek, de se Gauss se egyéb nincsen bennük. A lamináris áramlásoknak az a jellemzője, hogy az egyes pontokban az áramlási vektorok egy irányba mutatnak, (de nem feltétlen azonosak), a turbulens áramlás esetén vannak oldalirányú és ellentétes irányú vektorok is, a szél kavarog. Ennek annyi a következménye, hogy csak a lapátokra merőleges szélmozgásokat lehet kihasználni. A nem ilyen irányú szélmozgások a tornyot és a lapátokat mozgatják, nyilván a Gusztáv esetén akár el is törik.
turidani
2008.09.01, 16:46
Pedig ennek egyszerű az oka.
A földközeli légáramlások alapvetően örvényes áramlások.
Az örvényes áramlásnak pedig a véletlenszerűség az egyik fő jellemzője.
A véletlenszerű áramlások pedig mindig valami Gauss-görbéhez hasonló sebességeloszlást adnak.
- - - - -
Persze ha felmennénk 10-12km magasba, ott találhatnánk olyan keskeny csatornákat, ahol a levegő mindig egy irányban, és viszonylag egyenletes sebességgel halad (ezeket hívják jet stream-eknek).
Valahogy úgy, mint a Golf-áramlat.
A földfelszín közelében azonban annyi a zavaró tényező, hogy ilyen áramlatok csak kevés helyen és ott is csak kis időarányban tudnak kialakulni.
- - - - -
De ha neked ez nem hihető, akkor nézz utána, hogy miket írnak erről a szakcikkek.
Encián
2008.09.01, 16:39
A szárazföld, és a nagy kiterjedésű vízfelület nem egyforma felmelegedése, lehűlése miatt alakult ki a passzát, és a monszunszél.
Elnevezni vélhetően azért nevezték el mert léteznek. Nem véletlenszerűen fújnak.
A magyarországi alföldeken milyen szeleket neveztek el? Mi a keletkezésüknek a mechanizmusa?
Chiovini György
2008.09.01, 11:39
Egyszerű, de igaz-e?
Nem fér a fejembe, hogy pl. a tengerparton ugyanolyan szélviszonyok lennének, mint a szárazföld belsejében. Vagy a Kisalföldön, mint pl. a Börzsönyben.
turidani
2008.08.31, 18:28
Pedig nagyon egyszerű.
A különböző szélteljesítmények bekövetkezési valószínűsége egy ún. Gauss-görbét ír le, aminek maximuma a legvalószínűbb szélteljesítmény.
Ez a görbe mindenütt hasonló, csak a maximum (a legvalószínűbb szélteljesítmény) értéke nagyobb, vagy kisebb.
Vagyis nem arról van szó, hogy a szelesebb helyeken gyakrabban fúj a szél, hanem csak arról, hogy erősebben fúj.
A generátor teljesítménykihasználtsága tehát nem attól függ, hogy mennyire szeles az adott vidék, hanem csak attól, hogy a szélteljesítmény-eloszlási görbe maximumához képest mekkora generátorteljesítményt választasz.
Nagyon kicsi generátorteljesítmény esetén bárhol tudsz magas teljesítménykihasználtságot biztosítani.
A generátorteljesítmény növelésével a teljesítménykihasználtság csökken, de a gererátorra költött pénz aránya nő, így a két tényező egy ponton kiegyenlíti egymást.
De mivel a szélteljesítmény eloszlási görbéje mindenütthasonló, ezért mindenütt hasonló teljesítménykihasználtság mellett találjuk meg a gazdasági optimumot.
(ellenpélda: az állandó hozamú folyóban a vízturbinának közel 100%-os teljesítménykihasználtságnál van a gazdasági optimuma, a változó hozamú ár-apály erőműben viszont kb. 50% körüli teljesítménykihasználtságnál van a gazdasági optimum.
De ez érthető, mivel a két helyen a várható vízsebesség valószínűségi görbéje teljesen eltérő.)
Chiovini György
2008.08.30, 22:41
Ezt nem értem. Hogy van a széljárás és a Gauss-görbe? A kinyerhető energia a szélsebesség idő szerinti integrálja, nemde? Ha valahol a szél sokat fúj, és erősen, ott több a kinyerhető energia. Miért egyezik meg a teljesítmény kihasználás a Föld minden pontján?
turidani
2008.08.30, 17:44
"Magyarországon a szélerőművekkel nem az a legnagyobb probléma hogy a terhelésváltozásokat nem lehet követni. " (Encián)
Kedves Encián, valamit nagyon félreértettél.
A rendszerirányítónak kőkemény pénzébe kerül, hogy a váratlan teljesítményingadozások kiegyenlítéséhez szükséges tartalékkapacitásokat fenntartsa.
A fogyasztók pedig kőkemény pénzeket fizetnek azért a jogukért, hogy akkor kapcsolják be a porszívót, amikor csak akarják.
A szélerőmű viszont emelt árat akar kérni olyan áramért, amire abszolúte nem számíthatunk.
Ráadásul a szélerőmű a lehető legkellemetlenebb áramtermelő: pont a legnagyobb szélben, amikor mindenki biztos volna benne, hogy termelni fog, képes lekapcsolni a védelmi automatika, majd ha néhány perc múlva enyhült a szél, képes teljes teljesítményre visszakapcsolni.
Miért kéne egy ilyen kiszámíthatatlan áramtermelőt az áramszolgáltatónak tolerálnia?
- - - -
Amúgy a teljesítménykihasználtság világszerte jó közelítéssel 25% körüli, és nem véletlenül hasonló mindenütt.
A szélteljesítmény ugyanis (függetlenül attól, hogy mennyire "szeles" vidékről van szó) mindig jó közelítéssel Gauss-görbe szerinti eloszlású.
Tehát kizárólag a széltermelő döntésén múlik, hogy kisebb teljesítményű generátort nagyobb kihasználtsággal, vagy nagyobb teljesítményű generátort kisebb kihasználtsággal épít be.
Mivel pedig a szélerőmű beruházási költsége túlnyomórészt a generátorteljesítménnyel arányos, a széljárástól függetlenül a világon mindenütt ugyanazt a 16-25% közötti teljesítménykihasználtságot hozzák ki gazdasági optimumként.
A pontos gazdasági optimum egyébként elsősorban a szélturbina méretétől függ: a kisebbeknél 16-20%, a nagyobbaknál 20-25% körülire adódik.
Ennek tükrében, ha valaki 60%-osra állítja be a teljesítménykihasználtságot, az bolond.
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szélkerék teljesítményéhez képest durván alulméretezte a generátort.
Chiovini György
2008.08.29, 19:05
Finnországra vonatkozó adatok. Villamos energia előállítás költsége (tőke, üzemanyag, karbantartás) különböző erőművekre (eurocent/kWh):
szél 5
fa 4
gáz, szén 3
nukleáris 2,5
Chiovini György
2008.08.29, 18:59
Fajlagos beruházási költségek találhatók egy MVM dokumentumban: http://www.mvm.hu/resou...rceID=mvmkozl_2000_1_07
Pl.Nukleáris erőmű 2100 USD/kW, biomassza (hővel kapcsolt) 1700 USD/kW, szél 900 USD/kW.
erbe
2008.08.29, 15:59
"A cikk szélerőműparkja tengerparton van.Ahol a széljárás sokkal jobb mint a Kárpátmedencében, a 60% nem ritka."
Azért nem ilyen szép a menyasszony!
A németek szélerőművei éves termelési mutatója 16-17% között van!
Pedig nekik néhány SZET-jük is van, ami a többlettermelést is fogadni tudná. Igaz, nem minden erőművük van a tengerparton, de általánosságban szelesebb a környék.
60%-ot még sehol nem láttam leírva.
Encián
2008.08.29, 12:58
A zöldtech magazinban
2008.05.08-án megjelent
Jánossomorján szélerőmű épül.
8 megawatt, évi 17-20 ezer megawattóra
3,2 milliárd forintért.
Ennek az 1 megawattra eső költsége kb annyi mint a cikkben szereplőé.
A hozzászólók többnyire a magyarországi körülményekből indulnak ki.
A cikk szélerőműparkja tengerparton van.Ahol a széljárás sokkal jobb mint a Kárpátmedencében, a 60% nem ritka.
Magyarországon a szélerőművekkel nem az a legnagyobb probléma hogy a terhelésváltozásokat nem lehet követni. Csupán fogyasztói szokások miatt 5 perc alatt 100 megawattot is változhat az ország fogyasztása. Amit vígan ki tud szabályozni a környező országokkal összekötött energiarendszerünk.
Viszont a szélerőművek áramát jóval drágábban veszi át az áramszolgáltató.
Ennek addig nincs áram árfelhajtó hatása, amíg mennyisége elhanyagolható.
Sch
2008.08.29, 05:37
"Mit csinálnak, ha beindul keményen a 600MW..."
Igen egyszerű. Leállítják a gerjesztést, vagy leterhelik a gépeket, mondjuk néhány ezer villanyvasalóval. Ez, nyilván nem öröm, de az meg egyenesen búbánat, ha nincs mit leállítani, vagy leterhelni.
Valaki egyszer azt mondta nekem:
-Fiam, a van-tól sose félj!
Lehet, hogy a nagyapám volt? Ha utólérem odaát, majd megkérdem tőle.
Hankp
2008.08.28, 23:11
Nem tudok friss telepítési költségeket, de ebben a méretben nincs atomerőmű. Mai blokkok 1000MW környékén mozognak.
Gázerőmű telepítése a legolcsóbb ez biztos, csak az üzemanyag miatt ma már a legdrágább. Fajlagosan a 4 közül az atomnak van a legnagyobb a beruházás igénye.
Pákó
2008.08.28, 19:01
Kösz az infot mindenkinek!!
További kérdések. Mibe kerül egy 120 MW-os erőműblokk
1) Atomerőműben
2) Szénerőműben
3) Gázerőműben
A 1-nél legalább tudjuk kapacitást tervezni, mert állandó
2-nél nehezen de valamelyes szabályozható,
3-nál jól szabályozható.
Ha jól tudom, léteznek számítások, hogy a szélerőművek mérlegköreinek milyenem a költségei.
lacek
2008.08.28, 18:59
Szerintem a 20% -nál több az éves termelés.Gondolok arra hogy Románia elég nagy ország és vannak olyan részei pl.hegységek ,tengerpart ahol sokat fúj a szél.Ott biztos pörögnek a kerekek.A cikkből persze nem derül ki.
lacek
2008.08.28, 18:53
Gondolom a román mérnökök valahogy megoldják.Különben nem vágtak volna bele.Azért 250 milliárd sok pénz csak úgy kidobni az ablakon.Remélem egyszer megtudjuk a nagy titkot.Mármint hogy oldották meg.Talán le lehetne másolni.
Hankp
2008.08.28, 18:40
Re: Pákó
600MW ebben az esetben a gépek elvi teljesítmény jelenti. Ha egy korszerű 2MW-os egységet nézünk 300db tornyot jelent. Valóságban kb a beépített kapacitások 1/5-ét termelik meg éves szinten. Ha időbe kiintegrálnánk durván 120MW-os "erőművi blokknak" felelne meg. Másik kérdés, hogy mivel szabályozzák ki, ha nem fúj a szél és mit csinálnak, ha beindul keményen a 600MW...
lacek
2008.08.28, 18:38
Akkor vajon miért csinálják? Gondolom nem kényszerből?
Kálmán László
2008.08.28, 17:52
Csúcs, éves átlag ennek 25-30%-a.
Nagyon drágának tűnik.
Pákó
2008.08.28, 17:19
Ha valaki ért a szélerőművekhez, mondja meg, hogy a 600 MW mit jelent. Csúcsteljesítmény, amit néha nagy szélben elér, vagy az évi átlagos (esetleg becsült) tejesítmény?
lacek
2008.08.28, 16:59
Nos miből lesz a cserebogár? Románia is elhúz mellettünk.250 milliárd forintért 600 megawatt.Drágán dolgoznak a csehek?
