Témakör: Megújuló energia

Farönktüzelés adta tavaly a zöldáram nagy részét

Tolnai Népújság * 2007.02.14
40 hozzászólás
Ez a cikk több mint 7 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
A hazai zöldáram-termelés túlnyomó többségét, egyben az összes villamos energia 2,2 százalékát öt farönk tüzelésű erőmű szolgáltatta.
Hirdetések
"Az európai unió elvárásai szerint magyarországnak 2010-ig, a teljes áramellátás öt százalékát kell megújuló forrásokból előállítania. Tavalyelőtt ez az arány 3,6 százalék volt és tavaly már meghaladta a négy százalékot is. A hazai zöldáram-termelés túlnyomó többségét egyébként, öt farönk tüzeléssel működő erőmű szolgáltatta."

Mit szól hozzá?

Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni. Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket. Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.

40 hozzászólás, melyek közül a legfrissebbek:

szerena101@gmail.com 2007-08-13 11:58
A "gondolatosnak":
Maga komolyan azt állítja, hogy nem égetnek helyben az erdészek? Hol??? Ez mekkora részét teszi ki a teljes termelésnek? Szerintem igenis nagy a baj, még ha a megszólt hozzászóló szentimentális is volt!
A kritikát azonban mindíg "akinek nem inge..." hozzáállással kell kezelni!
"Gondolatok" 2007-05-03 12:44
Kedves ifj. Németh Kálmán!
Valóban indulatos lettem, amikor másodszor is ugyanazzal a szöveggel találkoztam. (Egy fórumra írva előbb illik elolvasni a szabályokat: Nem megengedett egy hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.)
Igaza van, mások véleményét el kell fogadnunk, s annyit biztos tanulhatunk belőle, hogy mások hogyan látják a világot.
Úgy gondolom azonban, a szép gondolatok senkit sem hatalmaznak fel arra, hogy túlfűtött lelkesültségében (Lángol egy egész ország) olyanokat állítson, ami az erdész szakmát rossz sínben tüntetik fel. Ha valaki hozzá hasonlóan nem jár erdőben, még el is hiheti a leírtakat. Pedig az erdészek többsége annak sem örül, ha erőművekben égetnek fát.
Boglárkát nem akartam megbántani, szeresse továbbra is az erdőket, és járja azokat.
ifj. Németh Kálmán 2007-05-03 10:47
Kérem ne egymást bántsuk a hozzászólásainkkal. Aki butaságokat ír azt is legalább érdekli maga a téma és elmondja a véleményét. Itt is tanulunk egymástól.

Véleményem szerint adott lehetne az erőművek ellátása. A hagyományos erőgazdálkodás során jelenleg az ipari fát és a tüzifát értékesítik, a két vége a fának azonban kihasználatlan marad.

Ha a felső részét a vékonylombot meg is hagyjuk lebomlásra, de a tuskózat napjainkban inkább hátrány. Elfoglalja a területet és évtizedek alatt bomlik le.
Nem kell itt minden erőt a nádak és füzekre koncentrálni, miközben vannak adott de kihasználatlan lehetőségeink is.
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-05-03 10:18
Igen: az ostoba gondolatok miatt marad sok hozzászóló névtelen. Elsősorban a sajátja miatt.
Ne bántsa Bartók Boglárkát, nem szolgált rá.
Nem biztos, hogy erdész volt az az ostoba, aki az apadékot (hogy ne kelljen vele bajlódni) elégette. Vagy ostoba erdész volt. Nem igazoltatják az ilyen kártékony fajtákat, ezért nem lehetünk ebben biztosak.
"Ostoba gondolatok miatt" 2007-05-02 22:59
Drága Boglárka,
az előbb még megálltam, hogy ne válaszoljak a hosszas földnapi episztolájára.
De ne tessék olyanokat írni, hogy A feleslegesen kiirtott erdőkön keletkező a keletkező apadékot (faapríték, nyesedék, fűrészpor, háncs, stb.), hiszen a fakitermelés során elsősorban helyben elégetik.
Nemcsak a főmondatból hiányzik az állítmámny, hanem Önnél a tapasztalat. Tetszett már olyan ostoba erdészt látni, aki ott helyben éget? Hogy ne legyen lebomló szerves anyag a talajnak, és hátha meggyullad az erdő is??
Az elfogyó oxigént nem magyarázom meg - ha meg tetszik igérni, hogy nem tetszik odamásolja több helyre ezt a sok szívhezszólóságot.
Bartók Boglárka 2007-05-02 22:30
Magyarországon egyelőre hiányoznak az alternatív energiahasznosítást ösztönző törvények. Úgy tűnik, mintha uniós vállalásunkat letudtuk volna azzal, hogy 3 nagy villamos erőmű is átállt a fatüzelésre. Emiatt viszont egyre kevesebb és drágább a biomasszaként is felhasználható fa alapanyag.

Van, aki attól tart, hogy a dél-dunántúli erdőkben - a pécsi hőerőmű “falánksága” miatt - kevesebb fa marad, így csökken a régió erdőinek oxigéntermelő képessége. Az erőműbe szállított 40-50% víztartalmú farönkök átmérője 40-60 centiméter - hát ez bizony borzasztó!

A feleslegesen kiirtott erdőkön keletkező apadékot (faapríték, nyesedék, fűrészpor, háncs, stb.), hiszen a fakitermelés során elsősorban helyben elégetik azt. Lángol egy egész ország. Tragikus. Ősszel, télen lopják a fát, irtják felelőtlenül az erdőt, tavasszal meg felgyújtják. Mi marad?

A tűzben pusztulnak a csigák, ébredező rovarok, pókok, a napfényt élvező hüllők, sőt a fészeklakó kis madarak.

Közben pedig fogy az oxigén. Minden tűz oxigént használ. Erre nem gondolnak azok, akik még a kiskertekben is égetnek, noha a szerves hulladékból komposzt is készíthető lenne.

Az utóbbi években számos izgalmas tanulmány látott napvilágot. Egy kutatócsoport például azt vizsgálta, hogy az amazóniai esőerdők teljes kiirtása milyen hatással volna a régió, illetve a bolygó éghajlatára. Eredményeik szerint nem csupán a csapadékmennyiség csökkenne a környéken, de az átlaghőmérséklet is növekedne, hiszen a növényzet párologtatása hűti a légkört. A modell szerint elképzelhető az is, hogy az erdőirtás visszafordíthatatlan lesz, vagyis a melegedés és a szárazodás miatt az erdők soha többé nem telepednek meg Amazoniában. A legfrissebb kutatások megerősítik a modell egyes jóslatait: az erdeitől megfosztott, holdbéli táj hoz hasonlatos amazóniai területeken magasabb hőmérsékleti értékeket és jóval kevesebb csapadékot mértek, mint a környező erdőkben.

Ismert ugyanis, hogy regionális léptékű környezeti változások, pl. erdőirtás során csökken a talaj víztartalma és termékenysége, ezáltal csökken a növényborítás és a biomassza, nő a szárazság, a napi hőmérséklet, illetve a légnedvesség ingadozása. Így az egykor erdősebb területek – különösen tavasszal és nyáron – mára melegebbek és szárazabbak lettek, klímájuk a sztyeppklímák felé tolódhatott. Közben pedig fogy az oxigén.

És fogy a víz, az éltető víz. Csupa szenny, hulladék, olaj az egykor még kristálytiszta tó, patak, kész csoda, hogy van élőlény, amely még képes megélni benne.

Ostoba gondolatok miatt dúlnak borzalmas háborúk, terroristák pusztítanak afgán, iraki, palesztin földet, pedig a hurrikánok, vulkánkitörések, földrengések pusztítanak is.

Itt a homo sapiens az a faj, amely zsarnoki módon használja ki a kék-zöld bolygó minden adottságát. Nem akarja elhinni, hogy önmagának ássa a sírját. Mit eszünk holnap? Mit iszik a gyerekem holnap? Lesz-e unokámnak hová megszületnie? Kap-e levegőt?

Ne csak a Föld napján gondoljunk minderre.
GézengúZM 2007-03-04 10:13
30-40 %-os nedvességtartalmú fa (az apríték csak 3 hónap optimális tárolás után érheti el) fűtőértéke főleg, ha nyár és fűz max. 10-13 MJ.Mivel ún.energierdőknél a kéregszázalék lényegesen magasabb, ezért számojunk nyugodtan az alsó fűtőértékkel.
Farönk tüzelésű erőmű csak Magyarországon lehet 2007-03-03 18:34
Lengyelország, az Európa legnagyobb biobrikett-termelője.

Európai Uniós szinten a lengyel kormány megpróbálja a bioenergetikai lehetőségeket népszerűsíteni és fokozni az EU energia palettáján. A kiadott biomassza akció terv célkitűzése, hogy 2010-ig a fahulladék anyagok és a mezőgazdasági terményekből származtatott energia részesedését megduplázza.

Lengyel földön egyik legnagyobb mennyiségben képződő növénytermesztési melléktermék ui. a szalma - évente 25 millió tonna. A szalmabrikett, a földgáz, a szén, a gázolaj helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozónak nedvességtartalma kicsi, 7-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a 30-40% nedvességtartalmú tűzifa. Lengyelországban működnek szalmabrikett-tüzelésű erőművek és a Lengyel Parlament hozott döntése szerint biomassza-tüzelésű erőművek kötelesek 30-35 ezer forintos tonnánkénti áron felvásárolni a termelt szalma- illetve fabrikettet és az árat 3 napon belül kifizetni a termelőknek. Amit a hazai erőművek nem vesznek meg gazdától, azt majd megveszik a skandináv vagy más külföldi erőmű 150-190 euros (38-48 ezer forintos) tonnánkénti felvásárlási áron. (www.biomasa.org/aktualnosci/cenne_trociny). A szalma és fahulladékok energetikai célú felhasználásával a lengyel gazdák a főtermékek értékesítése mellett további árbevételhez juthatnak.

Lasy Państwowe – Állami Erdők (www.lp.gov.pl) szerint lengyel termőföld mintegy 28%-át erdők borítják és erdősültsége 9 millió hektár. A 7,5 millió hektár erdőterületnek állami tulajdonban maradt.
Az erdőből kikerülő hulladékfát elégetni tilos. Az ország erdőiben és fűrészüzemeiben keletkező apadékból, fahulladékból, illetve fűrészporból évente több millió tonna biobrikettet állítanak elő. A lengyel törvény szerint tilos az energetikai célú fakitermelés, csak a faiparban felhasználható és biomasszának nem minősülő fát szabad kitermelni. Farönk tüzelésű erőmű nem létezhet.
1 kilogramm tűzifa-farönk (30-40% víz) fűtési értéke 14-16 megajoule, a barnaszéné 12-17 MJ, 1 kilogramm biobriketté (7-10% víz) pedig 17,5-19 MJ. Ez tehát azt jelenti, hogy a biobrikettel egy harmaddal olcsóbban fűthetünk, mint a villanyárammal vagy a gázzal. Tehát komoly megtakarításról van szó, ami egy szezonban tízezreket jelenthet.

Az előállított biomasszából energiaforrásokkal Lengyelország lett Európa legnagyobb szalma- és faalapú brikett-gyártója. A lengyel mezőgazdaság, erdőgazdaság és a faipar évente több millió tonna biobrikettet termel szalmából, nyesedékből, apadékból, fahulladékból, illetve fűrészporból. Már egymillió tonna biobrikettet exportál tavaly Lengyelország, nagy részét Németországba, Franciaországba, Dániába és skandináv országokba. Naponta több száz lengyel kamion és nehéz teherautó indul útjára Európa összes országába ipari biobrikettet, grill-brikettet, kandalló-brikettet, faszenet és biopelletet szállítva.

Amikor Nyugat-Európában a fűtéssel foglalkozó kutatási, fejlesztési tevékenység során a jobb komfort-érzet, a takarékos energiafelhasználás, az egészségvédelem, és az esztétika szempontjából legalkalmasabb fűtési rendszer kialakítást keresték, ismét előtérbe került a biobrikett. Ugrásszerűen emelkedik a brikett-fűtéses kályhák, fűtőberendezések, kandalló tűzterek és kerti grillek eladása Európában. Ma már több tízmillió uniós háztartás alkalmazza a biobrikettel történő energiatermelést, fűtést, illetve tüzelés. Nyugat-Európában alig épül ma családi ház kandalló nélkül, hiszen a nyílt tűz látványa, hangulata, sokaknak az otthonosságot jelenti. A hagyományos kandallók használata azonban mégsem mindennapos, mert ha nincs biobrikett a tűzrakás időigényes és nem túl könnyű feladat.

Az idén a brikett piacok bővítésére és az exportarány növelésére törekszik az ország. Több lengyel cég megvásárolna teljes magyar üzemi területet brikett előállításához bármilyen apadékból, fahulladékból, szalmából. A biobrikett előállítás hosszútávon is biztos piacnak ígérkezik, a nyugati országok a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségre lennének vevők.

Az átlagos jövedelmezőség-versenyképesség alakulása a búza-termesztésben és a biobrikett előállításában a lengyel gazdáknál az összes beruházási költséggel:

Búza
Értékesítési-, illetve felvásárlási ár: 35.000 Ft/tonna
Termelési önköltség tonnánként: 30.000 Ft/tonna
Jövedelem - profit tonnánként: 5.000 Ft/tonna
Traktor, gabonakombájn, munkagépek és gabonaszárító összes beruházási költsége: 80-100 MFt.

Biobrikett
Értékesítési-, illetve felvásárlási ár: 35.000 Ft/tonna
Termelési önköltség tonnánként: 10.000-20.000 Ft/tonna
Jövedelem profit tonnánként: 15.000-25.000 Ft/tonna
Biomassza aprító, szárítóberendezés és brikettálógép összes beruházási költsége: 20-40 MFt.
A pályázati úton megújuló energiaforrások használatát célzó 50-100% uniós és állami támogatás nyerhető el.

witold@freemail.hu
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-21 00:28
No, akkor mondok én is okosat:
Egyes hozzászólók semmit nem tudnak, semit nem értenek, semmit mondóak.
Ennél jobban tetszik a három majom:
nem hall, nem lát, nem beszél...
Energikus Csapat 2007-02-19 13:23
Korábbi véleményünk beigazolódott: vak vezet világtalant.

Talán az iskolapadban szerzett információ segíthetne..., kedves szakik!

Hmmm!
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-19 11:01
Hát, igen.
Egy valós műszaki problémát feszeget.
Van ahol még megvannak a régi bevált csőtörők, sőt használják is kisgazdaságokban.
Ezért lehet csövesen is kapni egyes vidékeken.
ez van, amikor egy fejlesztést csak egy gondolatra hegyeznek ki:
különböző szemestermény egyazon géptesttel, adaptercserével betakarítása.
Ha jól átgondoljuk, a nyert előny arányba van-e az elvesztett energetikai lehetőséggel?
mert ez kiforrott tecnológia veszni hagyja ezt a kettő millió tonna energiahordozót.
Még mielőtt a föld kizsigerelésének látszólag jogos érveit felhozná, megnyugtatom:
ebből a kétmillió tonna biomasszából igazán nem direkt égetéssel képzelem a benne kötött energiát átalakítani.
Kinyerni az energiát úgy kell, hogy a maradék visszajuttatható legyen, a növény által hasznosítani alkalmas állapotban oda, ahonnan elhoztuk.
Így záródik a kör.
Így csak a nap energiáját "forgattuk", ami aztán a nyert hő és áram felhasználása után újra kikerül a körforgásba.
Éves ciklusú növényről lévén szó, nem szaporítja a co2 mennyiséget, csupán "oszcillál" éves frekvenciával.
Na most jól megtudományoltam, igaz?
biomassza@levele.hu 2007-02-19 09:49
T. Zuba Úr!

A kukorica betakarítás vonatkozásában részben egyetértek Önnel. Tényleg szükség lenne csöves betakarító gépekre. Reméljük, hogy a gazdálkodók a betakarító géppark megújítása során figyelembe veszik ezt a szempontot is - mármint, hogy a csuta is értékesíthető lenne (más kérdés ez techinkailag hogy oldható meg, gondolva arra hogyan lehet műszakilag olyan töbfunkciós kombájt konstruálni ami alkalmas csöves betakarításra, adaptercserével kalászos, napraforgó, repce stb. betakarítására is).
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-17 19:00
Igaza van az energikus csapatnak.
Itten MINDENTMONDÓ emberek voltak eddig.
Ideje, hogy olyanok is nyilatkozzanak, akik a fenti kategóriába szemantikailag nem illeszthetőek sehogysem.....:-D
Buzás Zoltán 2007-02-17 17:54
Én a Zselicbe járok.
És ezt látom, az országos kéktúra útvonalán:
http://uk.pg.photos.yah...h&.tok=ph2jdTGBnOuZInki
Buzás Zoltán 2007-02-17 17:36
Huh! Energikus Csapat lesepert mindenkit.

Ennyi bölcsesség után meg kell hátrálnom.
Energikus Csapat 2007-02-17 15:29
Ennyi hozzászólásban mennyi süketséget lehet olvasni.

Talán venni kellene a fáradtságot a hitelenkedő kételkedőknek és személyesen meglátogatnának néhény erőművet, vagy netán valami oskolát is, hogy tudásszomjukat valódi információval elégíthessék ki.

Nevek emlegetése nélkül ajánljuk megfontolásra javaslatunkat tisztelt érintettek!

Persze ez a javaslat idő, pénz és energia igényes, de rövid időn belül megtérül.
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-17 13:54
"Speciel nem láttam a biomassza erőművek karbantartási munkanaplóját, elhiszem a 3 hetet, de szalma tüzelésnél 3 óránként kellene leállni a rostélyt kicserélni a megolvadt szilícium miatt."

pedig ezen kellene dolgozni.
Úgyis nagyon megy fel a szilícium ára a tőzsdén, a napelemesek állandóan ezzel rinyálnak....
Buzás Zoltán 2007-02-17 13:53
Farkas Zénónak üzenem, hogy ezzel Névtelen olvasói hozzászólással nem értek egyet.

T. biomassza@levele.hu én azt mondom, hogy A fatüzelésű villamoserőművek működtetése az erdők ellen elkövetett bűntett.
Nem akarom mégegyszer felsorolni, hogy miért.
Nincs olyan ideológia, amiért helyeselni lehetne.
Másrészt, ha az a cél, hogy üvegházbarát alternatív energiaforrásokat keressünk a klímavédelem érdekében, akkor komoly logikai lóugrásokra van szükség ahhoz, hogy eljussunk a hazai legeredményesebb módszerhez, az erdőtüzeléshez. Erre mondom azt, hogy erdeinkkel fűtünk be a globális felmelegedésnek.
Az erdőtörvény és az erdészeti üzemterv a gazdálkodót szabályozza és nem a piacot. Ha a piacon hiány keletkezik, amely hiányt az erőművek okozzák, akkor lesznek (vannak) akik felismerik ezt. Az erdőlopások tehát nem mások, mint ennek a rendszernek a melléktermékei.
- Igaza van abban, hogy a gázárak is mindenbizonnyal belejátszanak a magas tűzifaárakba. Erdőtulajdonosként rövid távon örülök ennek, mert felszaladt az erdő eladási ára. Másrészt nem örülök, mert féltenem kell az erdőmet, leginkább a szervezett lopásoktól.

Erdőtulajdonosként annak sem örülök, hogy ÜHG kibocsátási jogot nem én kapok ingyenesen az államtól az erdőm által elnyelt CO2 után, hanem a legnagyobb kibocsátók a kibocsátott mennyiségük után.

Adják meg azt, ami jár nekem, és ezt vegye meg tőlem, és ne ingyen kapja az (a szennyező), akinek a kötelező elszámoláskor szüksége lesz rá. Ez lenne a helyes szabályozás világméretekben is.
Névtelen olvasó 2007-02-17 09:46
Tisztelt Mindenki!
E fórumon az elmúlt évek alatt még egyetlen esetben sem született konszenzus, pláne eredmény nem. Ez a nagy baj. Itt mindenki a másiknak az ellensége. Hm!
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-16 17:48
"biomassza@levele.hu
2007.02.16, 15:41
Zuba úr: ha ennyi a kukoricacsuta (egyben és nem a táblán szétszórva), akkor egyetértek, hogy rajta be kell bálázni, vagy pelletálni, brikettálni! Ha tud ilyen mg. üzemet, akkor bátran küldje meg nekem az elérhetőségeiket :-)"
Nekem ezen nincs mosolygnivaló kedvem.
Gondoljon csak bele abba a világ baromságába:
szemes betakarítókombájnnal tekearítják be a kukoricát,
a kétmillió tonna szárat ez a gép (nyilván energia ráfordítással) lezúzva ott hagyja a földön,
a szemet rengeteg gázzal leszárítják (mert szemesen egyébként összepálik),
majd pár hónap tárolás után nagy részét többszáz kilométer utaztatással (ez is energia) elviszik egy etanolgyárba,
ott ledarálják és felhígítják vízzel!

ehelyett:
csőtörős betakarítás, körbálás szárbetakarítás, csövesen tárolás (kutyabaja nem lesz),majd közvetlen a felhasználása előtt lemorzsolás (a csutka is energia!).
Így lenne kétmillió tonna szár és csutka, és nem lenne szárítási gázfelhasználás.
Úgyhogy ne cukkoljon ezzel, hogy mutassak egy céget, meg hogy pelletájam, meg brikettáljam. Mert az is baromság.
Az olyan nem normális erőművet le kell bontani a földig, amelyiknek pelletálni kell!
A fejlesztő mérnökeit meg kivinni kukoricát kapálni, hogy érezzék a törődést, meg hátha lenne valami écájuk, hogyan kellene megoldani egyszerűen, és hatékonyan a báláscsutka tüzelést.
Nem rinyálni állandóan, Már rohadtul unalmas...
biomassza@levele.hu 2007-02-16 16:34
Kedves GézengúZM!

Szintén pontkba szedve néhány reflexió:

1. A piacgazdaság nem diktatórikus parancsokon, hanem ösztönzőkön, szabályozáson keresztül vezérelt mechanizmuson alapszik. Nincs tiszta Adamsi piacgazdasági modell, de ez már egy másik történet :-)

2. Nyilvánvalóan az erőművek nem csak fás szárú energiaültetvényeken előállított faaprítékot fogják tüzelni, lesz amelyik 90%-ban, lesz amelyik "csak" 50%-ban és lesz amelyik egyáltalán nem. De az a 90%, 50%, x% is bővíti a kinálatot és segít a piac kiegyensúlyozásában.

3. 50 kamion fából 25 kamion a víz? Gondolom ez csak költői túlzás.

5. Vegyes tüzelésnél feltételezem, hogy felhasznált biomassza mennyiség alapján számolják el a zöldáramot.

6. Szép számítások :-) de valahogy mégiscsak energiát nyernek a fa tüzelésével is...

7. Szerintem a talajvíz-szint csökkenésnek nem a biomassza erőművek az okai, hanem a csapadékhiány. Az Alföldön meg pláne, bár a vízháztartás egy komplex rendszer, de gondolom annyira azért nem, hogy pl. a Dunántúlon energetikai vagy más célra kitermelt fa hatással lenne az Alföld talajvíz-szintjére.

8. Speciel nem láttam a biomassza erőművek karbantartási munkanaplóját, elhiszem a 3 hetet, de szalma tüzelésnél 3 óránként kellene leállni a rostélyt kicserélni a megolvadt szilícium miatt.

9. Aki derékban vágja a fát, azt nem érdekli, hogy az éppen az út szélén állt (ld. előző hozzászólásom).

10. és többiek, úgy látom a Bükkibrányi project igen közel állhat a szívéhez :-) Ebben nem igazán értünk egyet, szerintem nem éppen a környezet- és klímavédelem irányába haladnánk ha építenénk itthon pár száz MW "jó fosszilis" szénerőművet. A többi EU-s tagországnak biztos van elég szabad kibocsáltási egysége, hogy megtegye, de szerintem nagyságrendekkel több biomassza erőművet, fűtőművet installálnak mint szeneset. Fejlődő országként India (vagy Kína) azt épít amit akar, nem része a Kyotói mechanizmusnak (egyenlőre). Feltételezem, hogy Magyarországnak nem az Indiai, Kínai környezetvédelem szintjéhez kellene közelítenie...
biomassza@levele.hu 2007-02-16 16:05
Búzás úr hozzászólásával kapcsolatban meg kívánom jegyezni, nem az a bűn, ha erdészeti terméket (faaprítékot) használunk energetikai célra, hanem az, ha azt a famennyiséget nem fenntartható módon, az Etv. előírásai alapján termelik ki. Aki derékban vágja a fát azt a legkevésbbé sem érdekli, hogy a Tüzépen mennyiért árulják.

Amit Ön felvet az a ló túloldala. Az egyik oldalra kezdünk billenni most, az energetikai igények miatt kezd túlfeszülni a faapríték piac, a másik oldal az lenne, ha egyáltalán nem tüzelnénk itthon faaprítékot és fizetné az ország 2001/77/EK irányelv megsértése miatti bírságot.
A hazai erőművekben a fatüzelés teljes megtiltása egyrészt jogilag nem lehetséges, másrészt csak annyival járna, hogy amit nem használunk fel a hazai erőművekben, azt majd eltüzelik az osztrákok (+fizetnénk a "bírságot"). A tüzifa áremelkedésében az energetikai igények mellett legalább akkora (hanem nagyobb) súllyal esik latba a gázárak növekedése.
Úgy vélem, hogy két oldal között az optimálisabb megoldás az arany középút: a biomassza-mix diverzifikálása. Természetesen elsősorban nem a fakitermelés fokozásával (bár a magán erdőgazdaságok még +2 br. millió m3-ert ki tudnának termelni fenntartható módon), hanem a célirányosan termelt biomassza kínálat bővítésével.
biomassza@levele.hu 2007-02-16 15:41
Zuba úr: ha ennyi a kukoricacsuta (egyben és nem a táblán szétszórva), akkor egyetértek, hogy rajta be kell bálázni, vagy pelletálni, brikettálni! Ha tud ilyen mg. üzemet, akkor bátran küldje meg nekem az elérhetőségeiket :-)

Az erőművek nem azért tüzelnek jelenleg faaprítékot, mert megmagyarázhatatlan vonzalmuk lenne a fa irányába. Kapitalisták, ha van olcsó kukoricacsutka (nem a mezőn szétszórt poros változatban) akkor megveszik.

Sümeghy úrnak igaza van abban, hogy a szalmának alacsony a lágyulási pontja túl sok nem vihető be a mostani kazánokba. Bizonyára megfizetnék a "kazános" szakértőt az erőművek, de milliárdos beruházásnál senki sem szeret kísérletezgetni, elméleti lehetőségek helyett tényekre van szükségük. Mármint konkrétan olyan cégre, amelyik mutat egy működő referenciát és aláír egy szerződést - jólteljesítési bankgaranciával - egy x MW-os blokk, y időre történő leszállítására, felszerelésére.
Egyébként ha nem rosszak az információim az egyik erőmű megpróbált nagyobb tételben szalmabálát lekötni, de nem sikerült, pedig szép árat ajánlott érte...
Buzás Zoltán 2007-02-15 11:00
A csatolt cikkhez:

A környezetrombolásnak legvirágzóbb hazai üzletága. Ma egy ilyen típusú beruházás megtérülése a kiváló állami támogatási rendszernek és a nem kevésbé kiváló ÜHG kvótakereskedelmi rendszernek köszönhetően kb. 2-2,5 év.

Csakhogy ezért a mesés haszonért, az erdeinkkel fizetünk.

Erdeinkkel fűtünk be a globális felmelegedésnek.
Buzás Zoltán 2007-02-15 10:40
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-15 10:07
A kukoricaszár soha nem fog annyi vizet tartalmazni, mint a fa.
Mármint betakarítás után.
majd ha ráérek ki fogom számolni, mennyi a logisztikai költség egy adott erőműhöz kapcsolható forrásterületről.
Csak hülye lennék azok helyett dolgozni, akik ezért jelenleg is fizetést kapnak.
Ilyen marhaságra egy idő óta nehéz rávenni.
Elegem van azokból, akik abból élnek meg, hogy kikötözködik az emberből az érveit, aztán meg sunyin beépítik mint saját gondolataikat dolgaikba.
ha meg azzal torkollanak le, hogy ne rázzam a lábam, hiszen autentikus dolgokról beszélek, akkor meg mi a francért nem aszerint cselekednek???
GézengúZM 2007-02-15 09:02
biomassza@levele.hu
2007.02.01, 11:20

”Az erőművek pedig azt fogják tüzelni, amit megfelelő áron el tudnak értni (piacgazdaság van ugyebár).Ha nincs energiaültetvény akkor "erdőt" mert nincs más elérhető alapanyag.”

1.Ugyebár hol van piacgazdaság? Mert jelen pillanatban csak manipulált gazdasággal találkozhat a Pannon Puma. Sőt az egész Unióban.

2.Ha lesz energiaültetvény, miből tetszik gondolni, hogy az erőművek csak azt fogják tüzelni ? Hiszen a tüzifa ára számukra most is elérhető, annyit vonnak le a víztartalomért amennyit nem szégyellnek. Ma a termelő minden híresztelés ellenére nem kap többet 6-8 ezer Ft-t m3-ént. Miközben a lakosság már 17-18 ezret fizet(ne) érte !!! Lassan a lopottért is !

3.Csak Pécsre napi min.50 kamion fut be. Ebből , ha nagyon jó indulatuak vagyunk min 25 kamion a víz . Ennek fuvardíja mibe kerül ?Úgy értem CO2 kvótában is?Meg CO meg NOx „kvótában” is? Meg klímaváltozásban ?!

4.Ki tudja véletlenül a vízgőz hányszor hatásosabb ÜHG mint a CO2 ?(háromszor?)

5.Miért tüzelik egyesek a fát együtt a szénnel ?Itt hogyan számolják el a zöldáramot ?

6. Mibe kerül 1 tonna fagyott víz felolvasztása,felforralása , elgőzölögtetése és tovább hevítése ? A fagyott fában jég fomájában jelen levő vízet 2,1 MJ/ tonna energiabevitellel 0 C fokig fel kell melegíteni. A jég olvadási fajhője már 340 MJ/ t, innen tovább a vízé 4,2 MJ/t , minden egyes C fok emelése után 100 C fokig. Elgőzölögtetés már 2440 MJ/t de ugye ezt is tovább kell még hevíteni mielőtt a kéményen a piacon eladható jó bio CO2-vel távozik, ehhez már csak 1,4 MJ/t/oC kell. Summa summárum, ha csak az idei telet veszem figyelembe akkor is alsó hangon,nagy- nagy jóindulattal min. 700 KWh/t !!!

7.Hogyan pótoljuk a vízbázisból kivont vízet? Az Alföldön van olyan hely ahol 16-19 m-rel is csökkent a talajvízszint .

8. A fatüzelésnél a hőcserélőn nincs lerakódás ?Akkor miért fordult elő, hogy egyesek 3 hetenként leálltak egy hét vakarásra ? Csak nem azért mert ekkor már megközelítették (alulról ?) a 10 % hatásfokot?

9. Hogy jön ki egyáltalán a 20-30 % hatásfok ? Hacsak nem úgy , hogy előzőleg korrigáltam atrotonnára a beszállított 50- 80 % víztartalmat ? (ültetvénynél időnként lesz ez 100+ is ) Lehetséges , hogy a tavaly elfüstölt 1 millió tonna(közte + min. 500 000 tonna víz)= 1,5 millió m3 fa ezérta korrekció miatt 30-50 %-al több m3 volt ? Azaz 2 millió m3 ??? És mennyi a feketén ,számla nélkül felvásárolt faanyag.Amerre megy az ember az országban „dől a lé „ az utak mellett is . Erőltetett ütemben írtják az utmenti fasorokat !
MINDEZEN ŐRÜLTSÉG, ZÖLDÁRAM-nak csúfolt, nesze semmi fogd meg jól 2,6 % -nyi árammennyiségért.(de ez is csak nagy valószínűséggel csak trükkel és papíron ) Kapolyi ide vagy oda ,ha már így alakult ,nem jártunk volna jobban ezt tőle importból beszerezni ?

10…..” új erőmű létesítése ill. bővítés esetére. 32% a legkisebb érték”

nem kéne ezt megmondani Gőgös úréknak is ? Nem kéne milliárdok „elgőzölögtetése” helyett megkérdezni, hogy klasszikust(biomassza@levele) idézzek . „ a fejlett Nyugatot „ hogy csinálja, hogy ott az alaperőművek hatásfoka 48 % és a következő évtized előirányzata 54-57 % ?
Kedves massza@-ok biztos van valami oka, nem ? Miért építenek csehek,lengyelek, németek, svédek !,macedónok, bolgárok szénerőművet ? Mintha egyes hírek arról szólnának, hogy itthon is ? Miért fizetett az EU a szlovákoknak milliárdos támogatást a szénbányászat fejlesztésére ? Miért építenek a Indiában 8 db egyenként 4000 (négyezer !!! ) MW-os szénerőművet 2010-ig ?Miért szándékoznak a németek és csehek az EU-t beperelni ?
Kedvenc klasszikusom mi lehet az oka szerinted a fejlett Nyugaton ennyi Butuska szándéknak ?

Zuba Jánosnak : mennyi a víztartalma a kukoricacsutkának betakarításkor ,mennyiért lehet eljuttatni a fogyasztókhoz Ft/ MJ ? Oszt „csinálni” kell ! De nem ám úgy, hogy eléje „ innovál” egy aprítót mögéje meg egy brikettálót és hogy tökéletes/üzembiztos legyen a gépsor előtte,közte, mögötte min.3 neppert .Viszont szerintem jogilag/erkölcsileg ezért is jár/na ingyenes CO2 kvóta !!! Sőt jobbat mondok gondolkodjanak egy gőzmotoros generátoron és kasszírozzák a KÁP-ot is .De akár működőképessé lehetne varázsolni szigetüzemben is, ha már egyszer ebben is muszáj gondolkodnunk. Kizárt, hogy ebben a felállásban ne érjenek el min. 80 %-os hatásfokot .Oszt bármivel fűthető. Akár csöveskukoricával is. Hogy mi lesz akkor a gigaetanollal, gigaszalmaművel, gigadendromasszaművekkel ? Ha ezért fájna valakinek a feje a benzinkúton megússza recept és vizitdíj nélkül is. A brazilok se sokat gondolkodtak ezen, mikor időnként a mozdonyokat meg a hajókat az Amazonason kávéval etették. Erre kell öszefogni , ha egy ilyet összehoz néhány falu, lenne egy kellemes mellékhatása, el lehetne hagyni a receptdíjat ugyan kissé megnőne a benzinkutak bevétele.(ha túl sokaknak fájna ezért a feje )
Buzás Zoltán 2007-02-15 08:58
A fatüzelésű villamoserőművek működtetése az erdők (függetlenül attól, hogy természetvédelmi oltalom alatt állók, vagy sem) -ellen elkövetett bűntett. Azért bűntett, mert értelmetlen, mert nemzeti kincsünket herdálja el, mert nem a köz javát, hanem nyereségvágyat szolgál. Nem csökken az egységnyi előállított villamosenergia mennyiségre vetített üvegházhatású gázok kibocsátása a fosszilis tüzelőanyaggal működtetetett villamoserőművekhez képest, sőt.

A 155 MW összkapacitással működő fatüzelésű villamoserőművek 2006 novemberére országos tűzifaellátási gondokat okoztak, amelyek ipari méretű erdő és falopásokat generáltak országszerte.
A faiparunk alapanyaghiányra panaszkodott.

A támogatások, amelyek valóban a megújúló energiaforrások hasznosításának a fejlesztését szolgálták volna lefölözésre kerültek, stb.
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-14 23:15
Először a téteket Uram!
Erre a problémára már többek kaptak úgymond kutatás-fejlesztés pénzt (nem egy-két milliót), és mégis arról van szó, hogy nem lehet az erőműben szalmát, szárat égetni?
Komoly kérdésre lehet komoly választ adni.
János báttyám 2007-02-14 23:10
Mondmár el nekünk lécci ki az az embör, mert istenuccse megőrülök ha nem árulod el izimnyomban. Akár kétszer is megmondhatod:-))
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-14 20:59
A víztartalom szó ebben a témában csak ballasztkifejezés, mert éppen a fában van több.
A szalma 11-14 %, minden szárítgatás nélkül (most télen gyönyörú állékony brikett készül belőle).
A kukoricaszár pedig első fagyok idején már alig 20-25%-os.
A fa pedig 30-40%, amit az erőműbe tetszenek vinni.
Ha tovább feszegetnénk, akkor be tudnánk azt is bizonyítani, hogy a rostélyon történő felégés is megoldható innovatív kreativitással.
és lehet, hogy nem kazánkovácsoknak kell a véleményét kikérni, mert a megoldás nem műszaki, hanem egyég anyagismereti kérdés.
Csak a "szakbarbaritás" és a funkcionális analfabetizmus" ezt nem teszi lehetővé.
Ha még nem sértődtek meg eddig, akkor mondok egy embert (akinek előre kialkudok egy szép összeget, amit neki joga van megszorozni), aki tudja a megoldást.
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-14 20:50
Minden tiszeletem a probléma felismerő embereké.
Mégis a probléma megoldó embernek fogok áldozni az oltárakon.
És megvetem a problémák mögé bújó, könnyebb utat választó, és ezzel magának hasznot, másoknak mérhetetlen károkat okozó alfajtát...
Sümeghy Péter 2007-02-14 19:55
Bodonczi László:
- Nemzeti Parkot azért jelöltek ki anno, mert az erdőgazdálkodás megvalósítása és fenntartása többszörös költséggel jár, mint kinyerhető bevétellel, azaz csak a szükséges beavatkozást végzik el a területen
- Az erdőgazdálkodásra megfelelő területen vágásra érett fák kb 60-70%-a alklamas a bútor és egyéb feldolgozóipari követelmények kielégítésére, a maradék kerül a "biomassza" erőművekbe

Zuba János:

Technológiai akadályok nehezítik a nem tüzifa alapú biomassza felhasználását. Jellemző, hogy az eltérő növények más üzemi feltételek mellett dolgozhatók fel (víztartalom, keletkező hamu), de a legnagyobb nehézséget rostélyon lerakodó maradékanyagok jelentik. A tüzifa jelenti a legkönnyebben megvalósítható technológiát. A többi megoldás során rövid időn belül problémák sorozata jött elő a kisérleti üzemek során.
Zuba János zubajanos@gmail.com 2007-02-14 19:39
"elméletileg lehetne mással "etetni" az erőműveket, csak most még nincs mivel.."
Ki volt az az izomagyú, akinek elhitted ezt a baromságot?

Hát az embert kihozzátok a sodrából a hülyeségetekkel.

Csak Békés megyében 850 ezer tonna bekörbálázható kukoricacsutka van minden évben!! Plussz a búzaszalma majdnem ennyi!!

Gondolkodjál már egy kicsit , ember!
tíz megyében van még ennyi megyénként!
Óvatosan is, ez minimum KETTŐ MILLIÓ TONNA.

Ekkora árutömeget már vasúti logisztikára kellene rátervezni.

Ki lehetne vele tömni az összes gyagyás fatüzelésű erőművedet, te nagyokos.
Tarik 2007-02-14 18:41
Nem tudom, hogy ezt most jó vagy esetleg rossz hírnek szánták-e. De mivel, ami szerintük az utóbbi arról nem nagyon szoktak írni. ÁÁÁ én már nemtudom! Ennek így semmi értelme! Ezzel csak adnak egy nagy pofont a szarnak. Nem is rabolom senki idejét sem a helyet, inkább nézzétek meg ezt http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/01/3192.hpp
hatásfok - tények 2007-02-14 16:03
A névtelen olvasónak:
Magyarországon a 246/2005. (XI.10.) Korm. rendelet 2/b. számú melléklete határoz meg hatásfokértékeket új erőmű létesítése ill. bővítés esetére. 32% a legkisebb érték, a többi nagyobb. (A gázturbinás erőmű kombinált ciklussal, kondenzációs esetben 50% az előírás.)
A Magyar Energia Hivatal összesíti a hazai adatokat. Kb. 190 villamos erőmű van hazánkban.
"...a nagyerőművek villamos hatásfoka 30,4%, a kiserőműveké 22,5%; az összes magyarországi erőmű villamos hatásfoka 29,3%." Ez volt 2005-ben.
Utánanézhet mindenki: http://www.eh.gov.hu/ho...d=1&sid=0&HKL=103&lng=1
A távhőszolgáltató kapcsolt kiserőművek hőt is szolgáltatnak, azért ezt is illene mindenkinek figyelembe venni!
Pl. az Újpesti Erőmű összesített hatásfoka 85,24%.
biomassza@levele.hu 2007-02-14 15:09
Bodnonci L.: a bútorfát nem valószínű, hogy eltüzelik, ti. faipari alapanyagként magasabb áron lehet értékesíteni. A nemzeti parkokat pedig nem vágják tarra, sem energetikai, sem bútoripari célból.

Zoli: elméletileg lehetne mással "etetni" az erőműveket, csak most még nincs mivel... Többek között ezért is tervezik fás szárú enrgiaültetvények telepítését.
Névtelen olvasó 2007-02-14 14:44
Az erőművek elektromos hatásfoka 21-24% között mozog. Ezt az üzemeltetők is bevallják. Erre varrjatok gombot.
Bodonczi László 2007-02-14 14:24
Már a zöldáram kifejezés is nagy csúsztatás. De az ilyen formában való, a laikusok felé történő félretájékoztatás egyenesen bűntett. Miért nem írják meg, hogy konkrétan hogy történik az energiatermelés? Hány száz km-ről viszik a bútornak is alkalmas fát, esetleg tarra vágott nemzeti parki erdőből, és hány % hatásfokú (30 %?) az erőmű?
Zoli 2007-02-14 12:09
És ez most jó nekünk?
Mással nem lehetne etetni ezeket az erőműveket?
Ami ebbe az országba megy az röhej, minden szinten.

Hírlevél feliratkozás

Támogatóink

A Tiszta Energiákról bővebben itt: Napelem
Napelemet a Tiszta Energák-tól
A Napelem rovat támogatója

A Napenergia rovat támogatója

A Zöldtech magazin támogatója
Hirdetések

Webáruházunk kínálatából ajánljuk

-20%
Kovács Róbert (szerk.):
Poppy Seed 2002 Bt., 2011
Bolti ár: 5900 Ft
Kedvezm. ár: 4720 Ft
-15%
Lukács Gergely Sándor:
Szaktudás Kiadó Ház, 2011
Bolti ár: 5800 Ft
Kedvezm. ár: 4930 Ft
-20%
David J. C. MacKay:
Vertis Zrt., Typotex Kiadó, 2011
Bolti ár: 6900 Ft
Kedvezm. ár: 5520 Ft
-20%
Kovács Róbert (szerk.):
Poppy Seed 2002 Bt., 2012
Bolti ár: 6900 Ft
Kedvezm. ár: 5520 Ft
-20%
Viczai János:
Terc Kiadó, 2012
Bolti ár: 2500 Ft
Kedvezm. ár: 2000 Ft
-15%
Bai Attila és szerzőtársai:
Szaktudás Kiadó Ház, 2002
Bolti ár: 4320 Ft
Kedvezm. ár: 3675 Ft
-15%
Tóth László:
Szaktudás Kiadó Ház, 2012
Bolti ár: 4900 Ft
Kedvezm. ár: 4165 Ft
Impresszum   |   Hirdetési árak   |   © 2014 Zöldtech Kiadó Kft. Minden jog fenntartva
Kérdés? Megjegyzés? Írjon: szerkeszto@zoldtech.hu vagy hívjon: 70/634-0265