A jövő megújuló energiaforrása: Algák termelnék a hidrogént – napfényben Délmagyarország *
2006.12.27
* Szerző: Farkas Csaba
9 hozzászólás
Ez a cikk több mint 3 évvel ezelőtt jelent meg, ezért lehetséges, hogy elavult információkat tartalmaz.
Algákkal – vízbontás révén, napfényből származó energia segítségével – nagy mennyiségű hidrogén termeltethető. Ilyen kutatásokat végeznek a Szegedi Biológiai Központban.
'Hogyan állítható elő algák közreműködéssel hidrogén? Az algákat folyamatos fotoszintézisre kell késztetni – Németországban már létezik olyan „fotoszintetizációs nagyüzem", melyen belül 500 kilométeres csővezetéken kétezer köbméternyi algát keringtetnek vízben; ez biztosítja leginkább, hogy minden sejtet érjen fény, mely nélkül nincs fotoszintézis, tehát oxigén- és hidrogéntermelés.
Miután az algák működése „nem hidrogéntermelésre van kihegyezve", a hidrogén csak melléktermék az életük során, a hidrogenáz enzim működését génsebészeti úton növelni kell – hívja föl a figyelmet az igazgató. „Melléktermékként" hidrogént termelő szervezetekből mintegy „fő termékként" hidrogént termelőkké változnak ezáltal az algák.'
Mit szól hozzá?
Hozzászólása itt, a cikk alatt fog megjelenni.
Kérjük, ne használjon közízlést sértő kifejezéseket.
Nem megengedett a reklámcélú hozzászólás, valamint egy
hozzászólás bemásolása egyszerre több cikkhez.
Litkei Csaba
2006.12.31, 16:32
A beeső napfény és az elnyelt napfény két különböző dolog. A Nap beeső sugárzó energiája valóban kb. 0.8 (optimista becslés esetén 2-3) százalékos hatásfokkal hasznosul, azaz ennyi energia épül be a szerves molekulákba.
Ez a beépített energia a fotoszintetikus apparátus által elnyelt fotonok energiájának kb. 30%-a.
Tehát amennyiben a beeső napfény energiájának kb. 3%-a elnyelődik a fotoszintetikus pigmentekben és ennek az elnyelt energiának 30%-a hasznosul, úgy megkapjuk a kb. 0.9%-os teljes hatásfokot.
Az erdők és a tengerek produktivitása szerintem nem összehasonlítható. Legalábbis nem a cikkben írtakkal kapcsolatban. Egyrészt azért, mert nem biomassza produkción van a hangsúly, hanem a vízbontáson, másrészt meg azért, mert a mesterségesen kialakított medencékben, illetve a fotobioreaktorokban termesztett algák produktivitása nagyságrendekkel nagyobb, mint a szabad tengervízben élőké. Pl. a kutatásokhoz használt Chlamydomonas fajok optimális viszonyok közt képesek 5 óránként osztódni. Erre nem sok "erdő" képes. De nem is kell. Hisz senki sem akar erdők helyett medencéket, vagy tengerek helyett erdőket.
Ugye?
GézengúZM
2006.12.31, 11:24
"Az elnyelt fény energiájának kb. 30%-a hasznosul a fotoszintézis során,"
Gondolom nem az itt már korrábban megjelent (Hatalmas energiafűvek váltják ki az olajat c.cikk) 60 tonna/ha amerikai "energiafű" újrafelfedezésére gondol a kolléga ?
A növényvilág - az erdő esetében legalábbis -, a Nap sugárzó energiájának 1 azaz egy %-át köti le asszimilálás útján. Mely növények képesek ennek 30x-át megkötni/beépíteni szervezetükbe ? A Nap beeső sugárzó energiáját nyomon követve az én eddigi tanulmányaim szerint 1 (egy) %-a jut az erdő producenseibe, a 15 % transzmisszió útján vész el, 10 %-a
visszaverődik, 74 %-a hővé alakul át ennek is 50 %-a légzési veszteségként tűnik el. Azaz az erdő növényei által asszimilált szerves anyag nagy része a légzés során elvész. Ennek ellenére az erdő csaknem annyi primer produktumot ad , mint az erdők területénél 10x- er nagyobb felületű tengerek.
Mit tanítanak ma másképpen ?
Forrás: Dr Széky Pál : Az erdő anyag és energiaforgalma
Litkei Csaba
2006.12.29, 20:57
A "pár csóró alga ezrelékei" igen erős alulbecslés.
Az elnyelt fény energiájának kb. 30%-a hasznosul a fotoszintézis során, ami igencsak versenyképes a legmodernebb napelemekkel szemben is. Ráadásul az algák - felépítésükből adódóan - több fény elnyelésére képesek mint a hajtásos növények. Nem beszélve arról, hogy olyan fényintenzitás mellett is képesek termelni, amely mellett a napelemek már nem termelnek áramot, sőt, képesek napfény hiányában a táptalajban megtalálható szénhidrátokból kinyerni az energiát.
(milyen jó is lenne egy napelem, melyet vagy megvilágítunk, vagy cukrot szórunk rá...)
Az algákkal végzett vízbontás valószínűleg jóval több hidrogént fog eredményezni, mint ha valaki a napelemek által termelt áramot használná vízbontásra (noha nyilván ilyet nem tesz senki).
Tehát a kezdet nem is olyan borús.
Monguz
2006.12.29, 09:05
Pontosítsunk! A közelmúltban a Spectrolab bejelentette, hogy sikerült 41%-os hatásfokot elérni egy többrétegű cellával. Jelenleg a legjobb modulhatásfokot a koncentrátoros panelek tartják 30%-al. Ez persze így is jobban hangzik, mint pár csóró alga ezrelékei, bár valahol el kell kezdeni...
Energikus Csapat
2006.12.28, 21:49
Itak dalse, ha valaki érti még.
Nem érdemed egyelen módszerhez sem kötni életünket.
Mindegyik alternatív energia termelési technológiának vannak előnyei és hátrányai.
Komplexen kell nézni a kérdést és megszületik a megoldás.
Valóban, a anapenergiás hidrogénelőállítás meggondolandő, főként a miatt mert a közelmúltban megjelentek a 40-45% hatásfokú napelemek. Ennél olcsóbban energiahordozót előállítani talán egynlőre nem lehet.
erbe
2006.12.28, 09:09
Hidrogén helyett valamivel bíztatóbb az algákkal megtermelhető növényi olaj kivonása és üzemanyagként alkalmazása.
Monguz
2006.12.27, 16:42
Napenergia! A Nap nem merül ki egyhamar, ha meg igen akkor úgyis mindegy.
cs
2006.12.27, 12:01
Bárhogy erőlködünk csak az önkéntes fogyasztáscsökkentés lehet a megoldás. Minden más útkeresés csak a források kimerülését odázza el.
Litkei Csaba
2006.12.27, 11:57
Sajnos a "nagy mennyiség" erős túlzásnak nevezhető.
A már több mint száz éve ismert jelenség (az algák hidrogéntermelő képessége) kb. hét évvel ezelőtt került ismét a figyelem középpontjába, miután egy Tasios Melis nevű kutató felfedezett egy módszert, mellyel a termelt hidrogén mennyisége a többszörösére (több százszorosára) növelhető.
Azonban ez a megnövekedett hidrogén mennyiség is elég csekélynek mondható. Optimális esetben óránként kb. 3 ml hidrogén keletkezik minden liter alga szuszpenzió után. Ráadásul a folyamat csupán pár napig fenntartható és igen érzékeny az oxigén jelenlétére.
Jelenleg is nagy erővel folynak a kutatások olyan mutáns alga törzsek és gazdaságos fotobioreaktorok kifejlesztésére, melyekkel hatékonyabban lehet hidrogént előállítani, és bár az eredmények ígéretesek, még hosszú időnek kell eltelnie, amíg ezek a gyakorlatban nagy volumenben is alkalmazhatóak lesznek.
További részletek: http://www.explora.hu/m...ntent&pa=showpage&pid=5
